Yoritomo halála után hatalmi vákuum keletkezett. Yoritomo ugyanis gyakorlatilag egyedül felügyelt mindent, tartotta a kezében a hatalmat. Felépített egy erős, jól működő rendszert, ami azonban még fiatal volt. Halála után megszűnt ez az erős összetartó erő, félő volt, hogy a rendszer is összeomlik. Eleinte belső viták gyengítették és az udvar sem mondott le a hatalom visszaszerzéséről. És a problémát tovább nehezítette, hogy nem volt jelölt, aki méltó lett volna az utódlásra.
Yoriie fizikailag erős volt, de vad és türelmetlen. Személyisége alkalmatlanná tette a bakufu irányítására. A császár halogatta a kinevezését, amit Kamakurában sem elleneztek, mivel a vezetőség se tartotta őt alkalmasnak a feladatra. Mindezek ellenére 1202. augusztusában kinevezték shōgunnak. Viselkedésével azonban egyre több vezető pozícióban lévő családot fordított el magától, és alig néhány hónappal kinevezése után, egy csoportnyi hűbéres, egyesek szerint Masako járt az élen ebben, megszavaztak egy 13 főből álló tanács, a shukurō felállítását, hogy korlátozza Yoriie hatalmát az igazságszolgáltatásban. A 13 főből, heten szamuráj családok vezérei, négyen pedig bürokraták voltak. Az egyenlőtlen elosztás problémákat okozott, félő volt, hogy túl sok hatalom jut a harcosok kezébe. Kajiwara Kagetoki, a hét vezér egyike, Yoritomo egyik bizalmasa volt, mások számára azonban egy ravasz cselszövő volt, aki kihasználta közeli kapcsolatát a shōgunnal. Rágalmazásainak köszönhetően néhány harcos összegyűlt és követelték, hogy fenyítsék meg. Kagetoki elmenekült, de megtalálták és megölték. Az indítványt Tokimasa nem írta alá, de az Azuma kagamiból arra lehet következtetni –Tokimasa egyik lánya volt az, aki először jelentette Kagetoki becsületsértését Yoriienek-, hogy Tokimasa a háttérből irányította a dolgokat. Számára Kagetoki eltűnése ugyanis két dolgot jelenthetett: sikerült eltüntetni az útból egy tanácstagot, aki esetleg túl közel kerülhetett volna a shōgunhoz, továbbá, ezzel egy családdal kevesebb volt Sagami provinciában, amit Musashi tartománnyal együtt a Hojok apránként a fő területükké alakítottak.
folytatása következik...
(szakirodalom: H. Paul Varley: The Hojo family and succession of power, 147)