2010. december 14., kedd
Prezentáció-munkafolyamat
Remélem ez most megfelel. Nem cicomáztam neki, nehogy ne jelenítse meg nekem.
Masako és Yoritomo II.
1181-ben megszületett első fiúgyermekük: Yoriie (első gyermekük lány volt: Ohime). Yoriie-t a kor szokásainak megfelelően nem a saját családja nevelte fel, hanem átadták egy másik, megbízható családnak, akik a gyermekkel kapcsolatban mindenért felelősek voltak innentől fogva. Étkezés, ruházat, taníttatása Yorrienek a Hiki család feladata lett. Ez az ún. menoto rendszer. A menoto szerepe nagyon fontos volt, hiszen gyakorlatilag ők nevelték a gyermeket. Ha a gyerek felnőve magas pozícióba kerül, a nevelő család is részesülni fog a kiváltságokból. Ezért befolyásos emberek nevelőjének lenni hatalmas előny és pozíció. Ez a szokás csak az arisztokrata, gazdag és befolyásos, családok között volt elterjedt. Benton, aki munkájához elsősorban Nagai Michiko írónő munkáját használta fel, cikkébe bele tette Nagaival folytatott beszélgetésének egyes részeit. Nagai véleménye szerint Masako ismerte és elfogadta a rendszert; abba is beletörődött, hogy fia nevelését kiadja a kezéből, mert az, hogy menoto-ra lett szükség a státuszában való emelkedést jelentette. Viszont a Hōjō család befolyása kicsi volt, ezért nekik nem volt nevelőjük. Ha lett volna, valószínűleg lehetne róla tudni, hiszen Masako fiútestvérei később nagyon magas pozíciókba jutottak, ha lett volna menoto, valószínűleg említést tettek volna róla a források. Viszont mint anya, hiszen már nevelt egy gyereket, tudta mivel jár, nem lehetett könnyű. Főleg, hogy Yoriie lett volna a hatalom örököse, első fiú gyermeke. Nagai azt is hozzáteszi, hogy a japán nők gyakran tekintenek saját gyerekükre, mint a tulajdonukra. Érvel még azzal is, hogy újabb kutatások bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol még élt néhány matriarchális szokás, az anya és gyermeke közötti kapcsolat szorosabb. A menoto rendszer ezt lazította fel, de a távoli és vad keleten még éltek a régi szokások. Tehát Masako is úgy gondolhatta, hogy az ő gyermeke elsősorban neki tartozik engedelmességgel.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.
2010. december 9., csütörtök
Masako és Yoritomo I.
Masakoról sajnos kevés az értékelhető forrás. Vannak, akik a kor egyik legfontosabb alakjának tartják és úgy is írnak róla. Elismeréssel beszélnek arról, ahogyan irányított a férje által létrehozott rendszert, még jóval annak halála után is. Mások a nevén kívül nem említenek semmit, és a család érdemeit a Kamakura bakufu kezdeti éveiben, egyedül Tokimasanak vagy Yoshitokinak, Masako öccsének tulajdonítják. Többnyire csak legendákban maradt fenn a neve, konkrét információ viszonylag kevés van róla. A legfontosabb forrás az „Azuma kagami”, ami értékes információkkal szolgál a Kamakura bakufuról és Yoritomo hadjáratiról is. Masako is gyakran szerepel benne. Azonban mivel ezt a gyűjteményt a Hōjō család rendelte meg és tartotta rajta a kezét, valóságtartalma kétségbe vonható. Valószínűleg gyakran eltér a valóságtól és jobb színben tüntetni fel a család tagjait. Egyes részeit legendaként kezelik csupán.
Masako 1157-ben született, Hōjō Tokimasa legidősebb lánygyermekeként. Édesanyja korai halála miatt, a háztartás felügyelete, testvéreinek neveltetése az ő felelősségévé vált. Masako egy kaotikus, háborúkkal teli korszakba született; emellett a fővárostól távol, a keleti tartományokba, ahol a nehézségek mindenkit, még az asszonyokat is keménységre neveltek. Jártas volt lovaglásban, vadászatban, íjászatban, hozzászokott a férfitársasághoz. Csupán három éves volt, mikor a fiatal Yoritomo Izuba került háziőrizet alá.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy Masako és Yoritomo kapcsolatát valóban az érzelmek, és nem a politika vagy az érdekek irányították.
Yoritomo részéről nem valószínű, hogy érdekházasságról van szó. Masako a kor szokásaihoz képest idős volt, már húsz éves is elmúlt. Rendkívül intelligens nőnek mondták, viszont nem volt különleges szépség. Emellett, habár a Hōjō család a Tairakhoz fűződő rokoni szálakkal büszkélkedtek, de a keleti területeken nem ők voltak az egyetlenek. Valószínűleg túlságosan távoli volt ez a kapcsolat ahhoz, hogy valóban számíthatott volna. Ugyan a Taira klán hűbérbirtok köreibe tartozott, Hōjō Tokimasanak, a család fejének mégsem volt se elég, se mély kapcsolata az udvarban ahhoz, hogy a provincia kormányzójává nevezték volna ki, Kyotoból jelölték ki. Valójában, egy kicsi, kevés hatalommal vagy befolyással bíró családról volt szó. Akik felemelkedésüket Minamoto no Yoritomoval való kapcsolatuknak köszönhették elsősorban.
Ugyanakkor Yoritomo helyzete sem kecsegtetett sok kilátással. Gyakorlatilag föld és vagyontalan, egy bukott család száműzött sarja volt. A Tairak hatalmuk teljében voltak, nem úgy tűnt, hogy Yoritomo képes lesz valaha is változtatni számkivetett sorsán. Fiatalnak se számított, harmincas éveinek elején járt. „Így hát Masako motivációja nem lehetett más, mint szerelem.” Pontosan emiatt nem viselte jól Yoritomo félrelépéseit és az utókor is inkább hatalmas féltékenysége miatt emlékszik rá, nem pedig a történelem alakításában játszott szerepéért.
Hōjō Tokimasa néhány évre Kyotoba ment, hogy ott a rá kirótt kötelező palotaszolgálatot, teljesítse. Ez idő alatt bontakozott ki Masako és Yoritomo szerelme. Tokimasa természetesen ellene volt a kapcsolatuknak, félt hogy a család számára súlyos következményei lennének. Masako azonban nem hagyta magát, és 1178-ban megszökött Yoritomoval és összeházasodtak. Elrejtőztek, míg Tokimasa haragja le nem csillapodott, csak azután tértek vissza. Az események innentől fogva felgyorsultak. 1180-ban megérkezett Mochihito herceg felszólítása Kiyomori elleni lázadásra és megkezdődött a Genpei háború.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hōjō Masako, 164, 168
Mark Weston, 132
Masako 1157-ben született, Hōjō Tokimasa legidősebb lánygyermekeként. Édesanyja korai halála miatt, a háztartás felügyelete, testvéreinek neveltetése az ő felelősségévé vált. Masako egy kaotikus, háborúkkal teli korszakba született; emellett a fővárostól távol, a keleti tartományokba, ahol a nehézségek mindenkit, még az asszonyokat is keménységre neveltek. Jártas volt lovaglásban, vadászatban, íjászatban, hozzászokott a férfitársasághoz. Csupán három éves volt, mikor a fiatal Yoritomo Izuba került háziőrizet alá.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy Masako és Yoritomo kapcsolatát valóban az érzelmek, és nem a politika vagy az érdekek irányították.
Yoritomo részéről nem valószínű, hogy érdekházasságról van szó. Masako a kor szokásaihoz képest idős volt, már húsz éves is elmúlt. Rendkívül intelligens nőnek mondták, viszont nem volt különleges szépség. Emellett, habár a Hōjō család a Tairakhoz fűződő rokoni szálakkal büszkélkedtek, de a keleti területeken nem ők voltak az egyetlenek. Valószínűleg túlságosan távoli volt ez a kapcsolat ahhoz, hogy valóban számíthatott volna. Ugyan a Taira klán hűbérbirtok köreibe tartozott, Hōjō Tokimasanak, a család fejének mégsem volt se elég, se mély kapcsolata az udvarban ahhoz, hogy a provincia kormányzójává nevezték volna ki, Kyotoból jelölték ki. Valójában, egy kicsi, kevés hatalommal vagy befolyással bíró családról volt szó. Akik felemelkedésüket Minamoto no Yoritomoval való kapcsolatuknak köszönhették elsősorban.
Ugyanakkor Yoritomo helyzete sem kecsegtetett sok kilátással. Gyakorlatilag föld és vagyontalan, egy bukott család száműzött sarja volt. A Tairak hatalmuk teljében voltak, nem úgy tűnt, hogy Yoritomo képes lesz valaha is változtatni számkivetett sorsán. Fiatalnak se számított, harmincas éveinek elején járt. „Így hát Masako motivációja nem lehetett más, mint szerelem.” Pontosan emiatt nem viselte jól Yoritomo félrelépéseit és az utókor is inkább hatalmas féltékenysége miatt emlékszik rá, nem pedig a történelem alakításában játszott szerepéért.
Hōjō Tokimasa néhány évre Kyotoba ment, hogy ott a rá kirótt kötelező palotaszolgálatot, teljesítse. Ez idő alatt bontakozott ki Masako és Yoritomo szerelme. Tokimasa természetesen ellene volt a kapcsolatuknak, félt hogy a család számára súlyos következményei lennének. Masako azonban nem hagyta magát, és 1178-ban megszökött Yoritomoval és összeházasodtak. Elrejtőztek, míg Tokimasa haragja le nem csillapodott, csak azután tértek vissza. Az események innentől fogva felgyorsultak. 1180-ban megérkezett Mochihito herceg felszólítása Kiyomori elleni lázadásra és megkezdődött a Genpei háború.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hōjō Masako, 164, 168
Mark Weston, 132
2010. december 4., szombat
2010. december 3., péntek
2010. november 27., szombat
kulcsszavak/keywords/キーワード
Hōjō Masako, Minamoto no Yoritomo, Hōjō Tokimasa, Hōjō Yoshitoki, Minamoto no Yoriie, Minamoto no Sanetomo, Minamoto no Ichiman, Hiki Yoshikazu, Hōjō család, Hiki család, Taira no Kiyomori, Hiraga Tomomasa, Go-Toba császár, bakufu, Kamakura bakufu, ama-shogun, shukuro, régens, hatalom, belviszály, samurai-dokoro, Jokyu háború, megszilárdít
Hōjō Masako, Minamoto no Yoritomo, Hōjō Tokimasa, Hōjō Yoshitoki, Minamoto no Yoriie, Minamoto no Sanetomo, Minamoto no Ichiman, Hiki Yoshikazu, Hōjō clan, Hiki clan, Taira no Kiyomori, Hiraga Tomomasa, Emperor Go-Toba, shogunate, Kamakura shogunate, ama-shogun, shukuro, regent, power, disunion, samurai-dokoro, Jokyu Disturbance, consolidate
北条 政子 , 源 頼朝, 北条 時政, 北条 義時, 源 頼家, 源 実朝, 源 一幡, 比企 能員, 北条氏, 比企氏, 平 清盛, 平賀 朝雅, 後鳥羽天皇, 幕府, 鎌倉幕府, 尼将軍, 宿老, 執権, 政権, 分裂, 侍所, 承久の乱, 固める
2010. november 23., kedd
Röviden Minamoto no Yoritomo-ról
Yoritomot Izu provinciába száműzték, ez kb. a mai Shizuoka prefektúrával egyezik meg. Itt 20 éven át várakozott, mire 34-35 évesen nekilátott a konkrét cselekvésnek. Természetesen a várakozással töltött évek sem voltak hiába valók. Óvatosan, nehogy felkeltse az udvar és Kiyomori figyelmét, lépésről-lépésre haladt befolyásának megszilárdításában. Jó kapcsolatot alakított ki a környező birtokok uraival és katonáival. Figyelemmel kísérte a Kyotoban zajló eseményeket, barátok és még Minamoto hű emberek révén. Érdekes megemlíteni, hogy sokan a környező birtokok urai közül rokoni vagy hűbéri kapcsolatban álltak a Tairakkal. Maguk a Hojok is Taira csatlósok, sőt egy oldalágon leszármazottak voltak. De mind szerette volna hatalmát és területeiket növelni, emellett Kiyomori viselkedése az udvarban már nagyon sokak számára volt ellenszenves. Amikor pedig Michihito herceg felszólítása megérkezett 1180-ban, megvolt az indok és a legitimáció is a hadbavonulásra. Mochihito mellesleg úgy érezte, hogy Kiyomori megtagadta tőle a trónt, ami jogosan az övé lett volna, hiszen ő Go-Shirakawa fia volt, mégis helyette Antoku-t, egy gyermeket ültettek a trónra, aki maga is félig Taira volt.
Yoritomo ezt a csatát azonban elvesztette. A végső győzelmet a Tairak felett később, 1185-ben aratta a Dan no ura-i csatában.
Yoritomo 1192-ben megkapta a shoguni rangot. Majd 1199-ben bekövetkezett haláláig irányította az országot. A hatalma a keleti országrészben abszolút volt, a többi területen pedig elég erős ahhoz, hogy meggátoljon komolyabb lázadások kialakulását.
Yoritomo kemény ember volt, aki lépésről lépésre, de nagyon határozottan haladt a célja felé: egy új rendszer felépítése és az ország feletti hatalom megszerzése. Úgy tűnik mindent ennek vetett alá. Okos volt, tudott bánni az udvarral-tisztelettel, de határozottan fordult feléjük. Képes volt felismerni a tehetséges embereket, és rangjuktól, származásuktól függetlenül kitüntette, magas pozíciókba emelte őket. Ugyanakkor a céljainak elérésének érdekében nagyon sok mindenre hajlandó volt. A Tairakkal való kiegyezésre is, egy bizonyos mértékig. Szembefordult a hagyományokkal, céljainak megfelelően alakította át a tradíciókat ha kellett. Az emberi élet se jelentett neki sokat. Testvérét is megöletette, amikor felmerült benne az árulás gyanúja. Sokaknak rendelte el a halálát, többek között olyanoknak is, akik nélkül pedig nem kerülhetett volna hatalomra.
Kétségtelenül, Yoritomo a japán történelem egyik legnagyobb alakja, hiszen kiépített egy olyan rendszert, ami hosszú évszázadokon át fennmaradt, amire később Nobunaga, Toyotomi és a Tokugawak is építkezhettek. Azonban nem népszerű és gyakran ábrázolják őt a gonosznak a különböző történetekben, amiket róla és a korról írtak. 1199-ben lovaglás közben megsérült és meghalt.
Szakirodalom:
George Sansom, 306-308, 337
Mark Weston: Giants of Japan, 139
Yoritomo ezt a csatát azonban elvesztette. A végső győzelmet a Tairak felett később, 1185-ben aratta a Dan no ura-i csatában.
Yoritomo 1192-ben megkapta a shoguni rangot. Majd 1199-ben bekövetkezett haláláig irányította az országot. A hatalma a keleti országrészben abszolút volt, a többi területen pedig elég erős ahhoz, hogy meggátoljon komolyabb lázadások kialakulását.
Yoritomo kemény ember volt, aki lépésről lépésre, de nagyon határozottan haladt a célja felé: egy új rendszer felépítése és az ország feletti hatalom megszerzése. Úgy tűnik mindent ennek vetett alá. Okos volt, tudott bánni az udvarral-tisztelettel, de határozottan fordult feléjük. Képes volt felismerni a tehetséges embereket, és rangjuktól, származásuktól függetlenül kitüntette, magas pozíciókba emelte őket. Ugyanakkor a céljainak elérésének érdekében nagyon sok mindenre hajlandó volt. A Tairakkal való kiegyezésre is, egy bizonyos mértékig. Szembefordult a hagyományokkal, céljainak megfelelően alakította át a tradíciókat ha kellett. Az emberi élet se jelentett neki sokat. Testvérét is megöletette, amikor felmerült benne az árulás gyanúja. Sokaknak rendelte el a halálát, többek között olyanoknak is, akik nélkül pedig nem kerülhetett volna hatalomra.
Kétségtelenül, Yoritomo a japán történelem egyik legnagyobb alakja, hiszen kiépített egy olyan rendszert, ami hosszú évszázadokon át fennmaradt, amire később Nobunaga, Toyotomi és a Tokugawak is építkezhettek. Azonban nem népszerű és gyakran ábrázolják őt a gonosznak a különböző történetekben, amiket róla és a korról írtak. 1199-ben lovaglás közben megsérült és meghalt.
Szakirodalom:
George Sansom, 306-308, 337
Mark Weston: Giants of Japan, 139
2010. november 10., szerda
rendeles?
Felteszem ide, mert a kommentek kozott elvesz :)
ha vlki konyvet szeretne rendelni amazonrol (nem Livi, nem emezenrol) szoljon! rendelhetunk tobben egyutt, igy elosztodik a postakoltseg :)
2010. november 7., vasárnap
Könyv ismertető/ajánló
A History of Japan to 1334
Írta: George Sansom
Kiadó: Charles E. Tuttle Company, Inc. 1990
Egy három kötetes sorozat első kötetéről van szó. A két fő-forrásom közül ez az egyik. Maga a könyv hihetetlen részletességgel mutatja be a történelmet az őskortól kezdve 480 oldalon keresztül, és ez csak a 14. század első feléig tart. Amit én a könyvből elsősorban felhasználok, az a 12. fejezettel kezdődik. Ebben az író részletesen ismerteti a bushi réteg kialakulását és felemelkedését. Habár ez a rész kevésbé szorosan kapcsolódik a témámhoz, a már megtanultak felfrissítésére, és kevésbé ismert vagy éppenséggel teljesen ismeretlen események bemutatása miatt használtam fel. Az ezt követő fejezet Taira no Kiyomori életet, személyiségét és az alakjához köthető eseményeket vizsgálja. A Hōjō család ekkor már belekerült a képbe, de nem sok információval szolgál még róluk az író. Az események követése miatt fontos fejezet.
Az általam felhasznált harmadik fejezet a Gempei háborúról szól. A negyedik, pedig a keleti harcosokról, tehát Minamoto no Yoritomoról, embereiről, a háborúra való készülődésről és személyiségéről. Az utóbbi Masako szempontjából fontos. Milyen emberhez ment hozzá, stb. Mivel Hōjō család ekkor már Yoritomo oldalán állt, annak ellenére, hogy Taira szövetségesek, sőt oldalágon leszármazottak is voltak, egyre érdekesebbé válik. Tény azonban, hogy még mindig viszonylag keveset szerepelnek a könyvben. Van egy fejezet, ami külön velük foglalkozik: Hōjō régensek. Számomra ez a legérdekesebb. Viszont ez már csak a hatalomra kerülésükről szól. Masakoról nem ír sokat, pedig ekkor már nagyon benne van az eseményekben. Ezt általánosan meg tudtam figyelni. Hōjō Masakot a japán történelem egyik kiemelkedő női alakjának tekintik, aki Yoritomo oldalán segített felépíteni a bakufut, kezébe ragadva a hatalmat, irányította is, családjának játszotta át és így komoly hatást gyakorolt a történelem folyására. Mindezekkel ellentétben, vannak könyvek, ahol nem vagy csupán alig említik meg, „Yoritomo felesége”, ennyi. Nő révén valószínű, hogy kevésbe adott ki direkt parancsokat, inkább hatott az őt körül vevő férfiakra (férje, apja és öccse), talán ezért említik egyes források, mint egy maghatározó személyiséget, mások meg gyakorlatilag sehogy.
Sansom valahol a kettő között helyezkedik el. Többször megemlíti Masakot, de nem nagyon ír az eseményekre gyakorolt szerepéről. Többnyire az öccsének vagy apjának tulajdonít mindent. Ez a könyv tehát magáról Hōjō Masakorol nem ad használható képet, viszont az eseményeket kimerítően részletezi és rengeteg, idáig számomra ismeretlen információval szolgál. Az egyetlen furcsaság, amit fel tudok hozni az az, hogy az író itt-ott kissé furcsán fogalmaz, időnként pedig nem tér ki fontosabb részletekre, miközben más dolgokat meg igen részletesen ismertet. Ezektől eltekintve ajánlom bárkinek, akinek a témája kifejezetten történelmi téma. Biztos talál egy hozzá vágó fejezetet, érdemes elolvasni. Természetesen a másik két kötetet is.
Megtalálható a Japán Alapítványban.
Írta: George Sansom
Kiadó: Charles E. Tuttle Company, Inc. 1990
Egy három kötetes sorozat első kötetéről van szó. A két fő-forrásom közül ez az egyik. Maga a könyv hihetetlen részletességgel mutatja be a történelmet az őskortól kezdve 480 oldalon keresztül, és ez csak a 14. század első feléig tart. Amit én a könyvből elsősorban felhasználok, az a 12. fejezettel kezdődik. Ebben az író részletesen ismerteti a bushi réteg kialakulását és felemelkedését. Habár ez a rész kevésbé szorosan kapcsolódik a témámhoz, a már megtanultak felfrissítésére, és kevésbé ismert vagy éppenséggel teljesen ismeretlen események bemutatása miatt használtam fel. Az ezt követő fejezet Taira no Kiyomori életet, személyiségét és az alakjához köthető eseményeket vizsgálja. A Hōjō család ekkor már belekerült a képbe, de nem sok információval szolgál még róluk az író. Az események követése miatt fontos fejezet.
Az általam felhasznált harmadik fejezet a Gempei háborúról szól. A negyedik, pedig a keleti harcosokról, tehát Minamoto no Yoritomoról, embereiről, a háborúra való készülődésről és személyiségéről. Az utóbbi Masako szempontjából fontos. Milyen emberhez ment hozzá, stb. Mivel Hōjō család ekkor már Yoritomo oldalán állt, annak ellenére, hogy Taira szövetségesek, sőt oldalágon leszármazottak is voltak, egyre érdekesebbé válik. Tény azonban, hogy még mindig viszonylag keveset szerepelnek a könyvben. Van egy fejezet, ami külön velük foglalkozik: Hōjō régensek. Számomra ez a legérdekesebb. Viszont ez már csak a hatalomra kerülésükről szól. Masakoról nem ír sokat, pedig ekkor már nagyon benne van az eseményekben. Ezt általánosan meg tudtam figyelni. Hōjō Masakot a japán történelem egyik kiemelkedő női alakjának tekintik, aki Yoritomo oldalán segített felépíteni a bakufut, kezébe ragadva a hatalmat, irányította is, családjának játszotta át és így komoly hatást gyakorolt a történelem folyására. Mindezekkel ellentétben, vannak könyvek, ahol nem vagy csupán alig említik meg, „Yoritomo felesége”, ennyi. Nő révén valószínű, hogy kevésbe adott ki direkt parancsokat, inkább hatott az őt körül vevő férfiakra (férje, apja és öccse), talán ezért említik egyes források, mint egy maghatározó személyiséget, mások meg gyakorlatilag sehogy.
Sansom valahol a kettő között helyezkedik el. Többször megemlíti Masakot, de nem nagyon ír az eseményekre gyakorolt szerepéről. Többnyire az öccsének vagy apjának tulajdonít mindent. Ez a könyv tehát magáról Hōjō Masakorol nem ad használható képet, viszont az eseményeket kimerítően részletezi és rengeteg, idáig számomra ismeretlen információval szolgál. Az egyetlen furcsaság, amit fel tudok hozni az az, hogy az író itt-ott kissé furcsán fogalmaz, időnként pedig nem tér ki fontosabb részletekre, miközben más dolgokat meg igen részletesen ismertet. Ezektől eltekintve ajánlom bárkinek, akinek a témája kifejezetten történelmi téma. Biztos talál egy hozzá vágó fejezetet, érdemes elolvasni. Természetesen a másik két kötetet is.
Megtalálható a Japán Alapítványban.
2010. október 29., péntek
Előzmények: a Hōgen és Heiji háborúk (lázadás)
1156. júliusában kitört az ún. Hōgen háború: Go-Shirakawa császár és Sutoku jōkō között kialakult ellentét miatt kitörő fegyveres összecsapás. A vita oka a császár személye volt. Sutoku lemondása után, saját fiát szerette volna a trónra ültetni. Azonban az eseményeket Sutoku és Go-Shirakawa apja, az erőskezű és nagyhatalmú Toba jōkō irányította. Ő pedig a trónra Go-Shirakawat ültette. Toba jōkō halála után a vita eldöntésére a két fél a bushi réteg segítségét hívta. A téma szempontjából fontos bushi családok közül a korszak kettő legjelentősebbje, a Taira és Minamoto családok mind a két oldalon harcoltak. Apa fia ellen, testvér testvér ellen. A csata Go-Shirakawa győzelmével ért véget. Az érte harcolók között ott volt Taira no Kiyomori és Minamoto no Yoshitomo. Sutoku oldalán pedig ott harcolt Yoshitomo apja, Tameyoshi, a Minamoto klán vezére is.
A családok közötti rivalizálás régóta folyt, egyszer a Minamotok, máskor pedig a Taira család emelkedett ki. Ezzel a háborúval azonban, a Tairak hatalma továbbnőtt. Go-Shirakawa kitüntette az oldalán harcolókat, azonban Kiyomori jutalmazása messze túlnőtte Yoshitomo-t, aki pedig ugyanannyit tett a győzelem érdekében. A kettejük közötti ellentét tovább fokozódott és egyenesen elvezetett a 3 évvel későbbi Heiji háborúhoz is (1159.).
Ez hatalmi konfliktusból nőtte ki magát*, Yoshitomo a császár és Kiyomori ellen vonult, de nem volt megfelelően felkészülve és elvesztette a háborút. Az oldalán harcolt három fia is, közöttük Minamoto no Yoritomo, de mindanyuk közül csak Yoritomo élte túl. Győzelme után Taira no Kiyomori megkegyelmezett Yoritomonak és két kisebb féltestvérének (Yoshitsune és Noriyori) is, akiket szerzetesi szolgálatra kötelezett, míg Yoritomot Izu tartományba, a Hōjō család felügyelete alá helyezte. A Hōjōk vazallusai voltak a Taira családnak, és még rokoni szálak is fűzték hozzájuk őket. Emellett a birtokukkal szomszédos területeken is Taira hű családok éltek. Tökéletes hely a Minamoto család fejének a szemeltartására.
(Szakirodalom: George Sansom: A history of Japan to 1334, 256-258.o)
Bibliográfia
Felsorolom az idáig összeszedett könyveket, cikkeket, oldalakat, ahonnan dolgozni fogok. De valószínűleg folyamatosan fogom bővíteni.
R.H.P Mason és J.G. Caiger: A History of Japan, Tuttle Publishing, 2004
(a könyv egyébként megtalálható a GoogleBooks-on is)
Conrad Totman: Japán története, Osiris Kiadó, 2006
Hisho Saito: History of Japan Google Books
George Sansom: A History of Japan to 1334, Charles E. Tuttle Company, Inc. 1990
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun
mgejelent: Chieko Irie Mulhern, ed : Heroic with Grace, Legendary women of Japan, An East Gate Boook, 1991
Jeffrey P. Mass: The early bakufu and feudalism
H. Paul Varley: The Hojo family and succession of power
Adrew Goble: The Hojo and consultative government
megjelentek: Jeffrey P. Mass, ed: Court and Bakufu in Japan, Essays in Kamakura History, Stanford University Press, 1995
Mark Weston: Giants of Japan: The lives of Japan's most greatest men and women, Kodansha America Inc. 1999
http://www.east-asian-history.net/textbooks/480/ch11.htm
http://www.samurai-archives.com/
2010. október 28., csütörtök
Követés
Néhány embert nem enged követni...miért? O.o Közli velem, hogy a lap nem megjeleníthető. Se a Google, se a Twitter azonosítómmal nem engedi. Valaki?
Miről fog szólni...
Ahogyan a cím is mutatja, a témám a Kamakura bakufu kezdeti éveiről szól. Szeretném bemutatni az eseményeket Minamoto no Yoritomo halála után, ahogyan a hatalom a Hōjō család kezébe kerül és ahogyan ők megszilárdították pozíciójukat a shogunátusban. Beszélek majd az eseményekről és bemutatom a kulcsfigurákat. Különös figyelemmel Hōjō Masakora, apjára és öccsére, továbbá Yoritomo két fiára. Emellett a bakufu és az udvar kapcsolatára is ki fogok térni.
Nem valószínű, hogy ez lesz a szakdolgozati témám, ezért a bibliográfia pl, rövidebb lehet, mint amit általában elfogadottnak tekintenek egy szakdolgozathoz.
Nem valószínű, hogy ez lesz a szakdolgozati témám, ezért a bibliográfia pl, rövidebb lehet, mint amit általában elfogadottnak tekintenek egy szakdolgozathoz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)