Masako és Yoritomo II.

1181-ben megszületett első fiúgyermekük: Yoriie (első gyermekük lány volt: Ohime). Yoriie-t a kor szokásainak megfelelően nem a saját családja nevelte fel, hanem átadták egy másik, megbízható családnak, akik a gyermekkel kapcsolatban mindenért felelősek voltak innentől fogva. Étkezés, ruházat, taníttatása Yorrienek a Hiki család feladata lett. Ez az ún. menoto rendszer. A menoto szerepe nagyon fontos volt, hiszen gyakorlatilag ők nevelték a gyermeket. Ha a gyerek felnőve magas pozícióba kerül, a nevelő család is részesülni fog a kiváltságokból. Ezért befolyásos emberek nevelőjének lenni hatalmas előny és pozíció. Ez a szokás csak az arisztokrata, gazdag és befolyásos, családok között volt elterjedt. Benton, aki munkájához elsősorban Nagai Michiko írónő munkáját használta fel, cikkébe bele tette Nagaival folytatott beszélgetésének egyes részeit. Nagai véleménye szerint Masako ismerte és elfogadta a rendszert; abba is beletörődött, hogy fia nevelését kiadja a kezéből, mert az, hogy menoto-ra lett szükség a státuszában való emelkedést jelentette. Viszont a Hōjō család befolyása kicsi volt, ezért nekik nem volt nevelőjük. Ha lett volna, valószínűleg lehetne róla tudni, hiszen Masako fiútestvérei később nagyon magas pozíciókba jutottak, ha lett volna menoto, valószínűleg említést tettek volna róla a források. Viszont mint anya, hiszen már nevelt egy gyereket, tudta mivel jár, nem lehetett könnyű. Főleg, hogy Yoriie lett volna a hatalom örököse, első fiú gyermeke. Nagai azt is hozzáteszi, hogy a japán nők gyakran tekintenek saját gyerekükre, mint a tulajdonukra. Érvel még azzal is, hogy újabb kutatások bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol még élt néhány matriarchális szokás, az anya és gyermeke közötti kapcsolat szorosabb. A menoto rendszer ezt lazította fel, de a távoli és vad keleten még éltek a régi szokások. Tehát Masako is úgy gondolhatta, hogy az ő gyermeke elsősorban neki tartozik engedelmességgel.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.

Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.