2010. december 14., kedd
Prezentáció-munkafolyamat
Remélem ez most megfelel. Nem cicomáztam neki, nehogy ne jelenítse meg nekem.
Masako és Yoritomo II.
1181-ben megszületett első fiúgyermekük: Yoriie (első gyermekük lány volt: Ohime). Yoriie-t a kor szokásainak megfelelően nem a saját családja nevelte fel, hanem átadták egy másik, megbízható családnak, akik a gyermekkel kapcsolatban mindenért felelősek voltak innentől fogva. Étkezés, ruházat, taníttatása Yorrienek a Hiki család feladata lett. Ez az ún. menoto rendszer. A menoto szerepe nagyon fontos volt, hiszen gyakorlatilag ők nevelték a gyermeket. Ha a gyerek felnőve magas pozícióba kerül, a nevelő család is részesülni fog a kiváltságokból. Ezért befolyásos emberek nevelőjének lenni hatalmas előny és pozíció. Ez a szokás csak az arisztokrata, gazdag és befolyásos, családok között volt elterjedt. Benton, aki munkájához elsősorban Nagai Michiko írónő munkáját használta fel, cikkébe bele tette Nagaival folytatott beszélgetésének egyes részeit. Nagai véleménye szerint Masako ismerte és elfogadta a rendszert; abba is beletörődött, hogy fia nevelését kiadja a kezéből, mert az, hogy menoto-ra lett szükség a státuszában való emelkedést jelentette. Viszont a Hōjō család befolyása kicsi volt, ezért nekik nem volt nevelőjük. Ha lett volna, valószínűleg lehetne róla tudni, hiszen Masako fiútestvérei később nagyon magas pozíciókba jutottak, ha lett volna menoto, valószínűleg említést tettek volna róla a források. Viszont mint anya, hiszen már nevelt egy gyereket, tudta mivel jár, nem lehetett könnyű. Főleg, hogy Yoriie lett volna a hatalom örököse, első fiú gyermeke. Nagai azt is hozzáteszi, hogy a japán nők gyakran tekintenek saját gyerekükre, mint a tulajdonukra. Érvel még azzal is, hogy újabb kutatások bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol még élt néhány matriarchális szokás, az anya és gyermeke közötti kapcsolat szorosabb. A menoto rendszer ezt lazította fel, de a távoli és vad keleten még éltek a régi szokások. Tehát Masako is úgy gondolhatta, hogy az ő gyermeke elsősorban neki tartozik engedelmességgel.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.
2010. december 9., csütörtök
Masako és Yoritomo I.
Masakoról sajnos kevés az értékelhető forrás. Vannak, akik a kor egyik legfontosabb alakjának tartják és úgy is írnak róla. Elismeréssel beszélnek arról, ahogyan irányított a férje által létrehozott rendszert, még jóval annak halála után is. Mások a nevén kívül nem említenek semmit, és a család érdemeit a Kamakura bakufu kezdeti éveiben, egyedül Tokimasanak vagy Yoshitokinak, Masako öccsének tulajdonítják. Többnyire csak legendákban maradt fenn a neve, konkrét információ viszonylag kevés van róla. A legfontosabb forrás az „Azuma kagami”, ami értékes információkkal szolgál a Kamakura bakufuról és Yoritomo hadjáratiról is. Masako is gyakran szerepel benne. Azonban mivel ezt a gyűjteményt a Hōjō család rendelte meg és tartotta rajta a kezét, valóságtartalma kétségbe vonható. Valószínűleg gyakran eltér a valóságtól és jobb színben tüntetni fel a család tagjait. Egyes részeit legendaként kezelik csupán.
Masako 1157-ben született, Hōjō Tokimasa legidősebb lánygyermekeként. Édesanyja korai halála miatt, a háztartás felügyelete, testvéreinek neveltetése az ő felelősségévé vált. Masako egy kaotikus, háborúkkal teli korszakba született; emellett a fővárostól távol, a keleti tartományokba, ahol a nehézségek mindenkit, még az asszonyokat is keménységre neveltek. Jártas volt lovaglásban, vadászatban, íjászatban, hozzászokott a férfitársasághoz. Csupán három éves volt, mikor a fiatal Yoritomo Izuba került háziőrizet alá.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy Masako és Yoritomo kapcsolatát valóban az érzelmek, és nem a politika vagy az érdekek irányították.
Yoritomo részéről nem valószínű, hogy érdekházasságról van szó. Masako a kor szokásaihoz képest idős volt, már húsz éves is elmúlt. Rendkívül intelligens nőnek mondták, viszont nem volt különleges szépség. Emellett, habár a Hōjō család a Tairakhoz fűződő rokoni szálakkal büszkélkedtek, de a keleti területeken nem ők voltak az egyetlenek. Valószínűleg túlságosan távoli volt ez a kapcsolat ahhoz, hogy valóban számíthatott volna. Ugyan a Taira klán hűbérbirtok köreibe tartozott, Hōjō Tokimasanak, a család fejének mégsem volt se elég, se mély kapcsolata az udvarban ahhoz, hogy a provincia kormányzójává nevezték volna ki, Kyotoból jelölték ki. Valójában, egy kicsi, kevés hatalommal vagy befolyással bíró családról volt szó. Akik felemelkedésüket Minamoto no Yoritomoval való kapcsolatuknak köszönhették elsősorban.
Ugyanakkor Yoritomo helyzete sem kecsegtetett sok kilátással. Gyakorlatilag föld és vagyontalan, egy bukott család száműzött sarja volt. A Tairak hatalmuk teljében voltak, nem úgy tűnt, hogy Yoritomo képes lesz valaha is változtatni számkivetett sorsán. Fiatalnak se számított, harmincas éveinek elején járt. „Így hát Masako motivációja nem lehetett más, mint szerelem.” Pontosan emiatt nem viselte jól Yoritomo félrelépéseit és az utókor is inkább hatalmas féltékenysége miatt emlékszik rá, nem pedig a történelem alakításában játszott szerepéért.
Hōjō Tokimasa néhány évre Kyotoba ment, hogy ott a rá kirótt kötelező palotaszolgálatot, teljesítse. Ez idő alatt bontakozott ki Masako és Yoritomo szerelme. Tokimasa természetesen ellene volt a kapcsolatuknak, félt hogy a család számára súlyos következményei lennének. Masako azonban nem hagyta magát, és 1178-ban megszökött Yoritomoval és összeházasodtak. Elrejtőztek, míg Tokimasa haragja le nem csillapodott, csak azután tértek vissza. Az események innentől fogva felgyorsultak. 1180-ban megérkezett Mochihito herceg felszólítása Kiyomori elleni lázadásra és megkezdődött a Genpei háború.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hōjō Masako, 164, 168
Mark Weston, 132
Masako 1157-ben született, Hōjō Tokimasa legidősebb lánygyermekeként. Édesanyja korai halála miatt, a háztartás felügyelete, testvéreinek neveltetése az ő felelősségévé vált. Masako egy kaotikus, háborúkkal teli korszakba született; emellett a fővárostól távol, a keleti tartományokba, ahol a nehézségek mindenkit, még az asszonyokat is keménységre neveltek. Jártas volt lovaglásban, vadászatban, íjászatban, hozzászokott a férfitársasághoz. Csupán három éves volt, mikor a fiatal Yoritomo Izuba került háziőrizet alá.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy Masako és Yoritomo kapcsolatát valóban az érzelmek, és nem a politika vagy az érdekek irányították.
Yoritomo részéről nem valószínű, hogy érdekházasságról van szó. Masako a kor szokásaihoz képest idős volt, már húsz éves is elmúlt. Rendkívül intelligens nőnek mondták, viszont nem volt különleges szépség. Emellett, habár a Hōjō család a Tairakhoz fűződő rokoni szálakkal büszkélkedtek, de a keleti területeken nem ők voltak az egyetlenek. Valószínűleg túlságosan távoli volt ez a kapcsolat ahhoz, hogy valóban számíthatott volna. Ugyan a Taira klán hűbérbirtok köreibe tartozott, Hōjō Tokimasanak, a család fejének mégsem volt se elég, se mély kapcsolata az udvarban ahhoz, hogy a provincia kormányzójává nevezték volna ki, Kyotoból jelölték ki. Valójában, egy kicsi, kevés hatalommal vagy befolyással bíró családról volt szó. Akik felemelkedésüket Minamoto no Yoritomoval való kapcsolatuknak köszönhették elsősorban.
Ugyanakkor Yoritomo helyzete sem kecsegtetett sok kilátással. Gyakorlatilag föld és vagyontalan, egy bukott család száműzött sarja volt. A Tairak hatalmuk teljében voltak, nem úgy tűnt, hogy Yoritomo képes lesz valaha is változtatni számkivetett sorsán. Fiatalnak se számított, harmincas éveinek elején járt. „Így hát Masako motivációja nem lehetett más, mint szerelem.” Pontosan emiatt nem viselte jól Yoritomo félrelépéseit és az utókor is inkább hatalmas féltékenysége miatt emlékszik rá, nem pedig a történelem alakításában játszott szerepéért.
Hōjō Tokimasa néhány évre Kyotoba ment, hogy ott a rá kirótt kötelező palotaszolgálatot, teljesítse. Ez idő alatt bontakozott ki Masako és Yoritomo szerelme. Tokimasa természetesen ellene volt a kapcsolatuknak, félt hogy a család számára súlyos következményei lennének. Masako azonban nem hagyta magát, és 1178-ban megszökött Yoritomoval és összeházasodtak. Elrejtőztek, míg Tokimasa haragja le nem csillapodott, csak azután tértek vissza. Az események innentől fogva felgyorsultak. 1180-ban megérkezett Mochihito herceg felszólítása Kiyomori elleni lázadásra és megkezdődött a Genpei háború.
Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hōjō Masako, 164, 168
Mark Weston, 132
2010. december 4., szombat
2010. december 3., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)