A Hōjōk hatalomra kerülése III.

Most hogy kisebbik fia lett a shōgun, Masako megtett mindent, hogy ott is maradjon. Tokimasa második felesége Makiko viszont megtett mindent, hogy ne így legyen.
Sanetomo helyett, Makiko a vejét, Hiraga Tomomasat akarta a shōguni pozícióba. Tomomasa is Minamoto leszármazott volt, csupán egy másik ágon, ezért ő is jogosan formálhatott volna igényt a címekre, amiket ekkor Sanetomo birtokolt. Emellett egy valóban ügyes, jó képességű emberről van szó, aki bizonyára méltóbb lett volna shōguni címre, mint Yoritomo egyenesági leszármazottai. Harcban is bizonyította rátermettségét. 1204-ben a Taira klán ise-i ága támadást indított bakufu ellen, kihasználva annak belső megosztottságát, de Hiraga leverte a lázadást. Tomomasa megvádolta Hatakeyama Shigetada-t, hogy lázadást tervez a bakufu ellen. Shigetada bizalmasa volt Yoritomonak is és Yoriienek is. A lázadás hírére Makiko és a Maki család rávette Tokimasat, hogy tegyen megelőző lépéseket. Tokimasa pedig utasította fiait, Yoshitokit és Tokifusat, hogy büntesse meg őket. Yoshitoki közeli kapcsolatban állt Shigetadaval, és bár ellenkezett, de nem hallgattak rá, megindították a támadást. Nem sokkal később kiderült, nem is terveztek semmilyen lázadást.
1204 nyarán Tokimasa utasítására megölték Yoriiet, majd nekilátnak, hogy Sanatomot is eltávolítsák és helyére Hiraga Tomomasat ültessék. Masako és Yoshitoki azonban tudomást szereznek a dologról és megszöktetik Sanetomot nagyapja felügyelete alól. Miután bebizonyosodott Tokimasa árulása, lemond és száműzik Izuba, ahol haláláig (1215) élt. Tomomasaval pedig egy csapattest végzett Kyotoban.
De vajon mi lehetett az oka Tokimasa lázadásának? Elvégre Sanetomo tökéletes báb volt, akit ő maga ültetett oda. Emellett régensként neki volt a bakufuban a legnagyobb hatalma. Varley véleménye szerint az ok Tokimas és Yoshitoki-Masako között kialakult mélyebb ellentét volt, de nem ad használható magyarázatot. Azt viszont kifejti, hogy ezek az események milyen haszonnal járhattak a Hōjō család számára: „Shigetada és embereinek eltávolításával egy másik fontos család tűnt el a Hōjōk útjából, akiknek úgy alakult, hogy a birtoka a stratégiailag fontos Musashi tartományban volt. Továbbá, Tomomasa halálával, úgy tűnik sikeresen hárítottak el egy veszélyt, ami a legitimációjukat veszélyeztethette volna. Tomomasa is Minamoto leszármazott volt, méghozzá erős és határozott, nem hagyta volna, hogy irányítsák. Előfordulhat, hogy innentől a Hōjōk szükségét látták annak, hogy elkülönítsék a Minamotokat a shōguni hivataltól.”

(Még egy bejegyzés és befejezem ennek a résznek a tárgyalását.)

Szakirodalom:
Sansom, 374
Varley, 152, 153-154

Apropó, minden bejegyzéshez (értelemszerűen, ahova kellett) visszamenőleg is, beírtam a felhasznált szakirodalmat.

A Hōjōk hatalomra kerülése II.

Hamarosan Yorrie súlyosan megbetegedett és ezzel felvetődött az utódlás kérdése. Yorrie három éves fia, Ichiman, akinek az anyja Hiki Yoshikazu lánya volt, vagy pedig Yoriie öccse, a 11 éves Sanetomo? A hatalom megosztása mellett döntöttek. Sanetomot kinevezték a nyugati területek 38 provinciájának élére, Ichimant pedig a Minamoto család fejének, a 28 északi és keleti birtok urává. Ez a felállás elégedettséggel tölthette el Yoshikazut. Az unokája a shōgun cím várományosa, és mivel fiatalkorú, ki fognak nevezni mellé egy tanácsadót, régenst, aki valószínűleg ő lesz. Ez a felállás azt jelentette, hogy Ichiman lesz a szamurájok igazi ura, mint a Minamoto család feje és megválasztható lesz a shōguni címre, viszont hatalmát mégiscsak korlátozni tudja majd Sanetomo nyugatról. Ez már kevésbé lehetett vonzó Yoshikazu számára, egyre azon sürgette a már beteg Yoriiet, hogy ölesse meg testvérét, nehogy hatalomra jusson. Ezt a beszélgetést Masako azonban kihallgatta, és megelőző csapásként kivégezték Yoshikazut. Ezután egy támadásban a Hiki család több fontos tagját is megölték és Ichiman is az életét vesztette. Yoriie borzasztó haragra gerjedve, elrendelte Tokimasa kivégzését. Azonban az erre küldött két harcos közül Wada Yoshimori nem volt rá hajlandó. A társa pedig nem tudta véghezvinni. Yoriiet lemondásra kényszerítették és helyét öccse, Sanetomo foglalta el 1203-ban. Mivel azonban még kiskorú volt, szükség volt egy tanácsadóra mellette, ezt a posztot pedig Tokimasa töltötte be. Az Azuma kagami október 9-i bejegyzésében beszélnek a mandokoro felállításáról, aminek a feje Tokimasa lett. Továbbá Tokimasat shikken-nek nevezi, ami eleinte a mandokoro vezetőjének volt a megszólítása, ám innentől, a Hōjōk uralma alatt, a régensi pozíciót is jelentette.

(Szakirodalom: Sansom, 372, 373)

A Hōjōk hatalomra kerülése I.

Yoritomo halála után hatalmi vákuum keletkezett. Yoritomo ugyanis gyakorlatilag egyedül felügyelt mindent, tartotta a kezében a hatalmat. Felépített egy erős, jól működő rendszert, ami azonban még fiatal volt. Halála után megszűnt ez az erős összetartó erő, félő volt, hogy a rendszer is összeomlik. Eleinte belső viták gyengítették és az udvar sem mondott le a hatalom visszaszerzéséről. És a problémát tovább nehezítette, hogy nem volt jelölt, aki méltó lett volna az utódlásra.
Yoriie fizikailag erős volt, de vad és türelmetlen. Személyisége alkalmatlanná tette a bakufu irányítására. A császár halogatta a kinevezését, amit Kamakurában sem elleneztek, mivel a vezetőség se tartotta őt alkalmasnak a feladatra. Mindezek ellenére 1202. augusztusában kinevezték shōgunnak. Viselkedésével azonban egyre több vezető pozícióban lévő családot fordított el magától, és alig néhány hónappal kinevezése után, egy csoportnyi hűbéres, egyesek szerint Masako járt az élen ebben, megszavaztak egy 13 főből álló tanács, a shukurō felállítását, hogy korlátozza Yoriie hatalmát az igazságszolgáltatásban. A 13 főből, heten szamuráj családok vezérei, négyen pedig bürokraták voltak. Az egyenlőtlen elosztás problémákat okozott, félő volt, hogy túl sok hatalom jut a harcosok kezébe. Kajiwara Kagetoki, a hét vezér egyike, Yoritomo egyik bizalmasa volt, mások számára azonban egy ravasz cselszövő volt, aki kihasználta közeli kapcsolatát a shōgunnal. Rágalmazásainak köszönhetően néhány harcos összegyűlt és követelték, hogy fenyítsék meg. Kagetoki elmenekült, de megtalálták és megölték. Az indítványt Tokimasa nem írta alá, de az Azuma kagamiból arra lehet következtetni –Tokimasa egyik lánya volt az, aki először jelentette Kagetoki becsületsértését Yoriienek-, hogy Tokimasa a háttérből irányította a dolgokat. Számára Kagetoki eltűnése ugyanis két dolgot jelenthetett: sikerült eltüntetni az útból egy tanácstagot, aki esetleg túl közel kerülhetett volna a shōgunhoz, továbbá, ezzel egy családdal kevesebb volt Sagami provinciában, amit Musashi tartománnyal együtt a Hojok apránként a fő területükké alakítottak.


folytatása következik...

(szakirodalom: H. Paul Varley: The Hojo family and succession of power, 147)

Folytatás! :)

Azt hiszem, kicsit rövidítem a bejegyzéseket. Szerintem logikus, ahogyan elválasztottam az egyes részeket, de ettől függetlenül mégiscsak kicsit hosszú.

Prezentáció-munkafolyamat

Remélem ez most megfelel. Nem cicomáztam neki, nehogy ne jelenítse meg nekem.

Masako és Yoritomo II.

1181-ben megszületett első fiúgyermekük: Yoriie (első gyermekük lány volt: Ohime). Yoriie-t a kor szokásainak megfelelően nem a saját családja nevelte fel, hanem átadták egy másik, megbízható családnak, akik a gyermekkel kapcsolatban mindenért felelősek voltak innentől fogva. Étkezés, ruházat, taníttatása Yorrienek a Hiki család feladata lett. Ez az ún. menoto rendszer. A menoto szerepe nagyon fontos volt, hiszen gyakorlatilag ők nevelték a gyermeket. Ha a gyerek felnőve magas pozícióba kerül, a nevelő család is részesülni fog a kiváltságokból. Ezért befolyásos emberek nevelőjének lenni hatalmas előny és pozíció. Ez a szokás csak az arisztokrata, gazdag és befolyásos, családok között volt elterjedt. Benton, aki munkájához elsősorban Nagai Michiko írónő munkáját használta fel, cikkébe bele tette Nagaival folytatott beszélgetésének egyes részeit. Nagai véleménye szerint Masako ismerte és elfogadta a rendszert; abba is beletörődött, hogy fia nevelését kiadja a kezéből, mert az, hogy menoto-ra lett szükség a státuszában való emelkedést jelentette. Viszont a Hōjō család befolyása kicsi volt, ezért nekik nem volt nevelőjük. Ha lett volna, valószínűleg lehetne róla tudni, hiszen Masako fiútestvérei később nagyon magas pozíciókba jutottak, ha lett volna menoto, valószínűleg említést tettek volna róla a források. Viszont mint anya, hiszen már nevelt egy gyereket, tudta mivel jár, nem lehetett könnyű. Főleg, hogy Yoriie lett volna a hatalom örököse, első fiú gyermeke. Nagai azt is hozzáteszi, hogy a japán nők gyakran tekintenek saját gyerekükre, mint a tulajdonukra. Érvel még azzal is, hogy újabb kutatások bizonyítják, hogy azokon a területeken, ahol még élt néhány matriarchális szokás, az anya és gyermeke közötti kapcsolat szorosabb. A menoto rendszer ezt lazította fel, de a távoli és vad keleten még éltek a régi szokások. Tehát Masako is úgy gondolhatta, hogy az ő gyermeke elsősorban neki tartozik engedelmességgel.
Yorimoto és a Hiki család kapcsolata jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Hōjōkkal való. Yoritomo dajkája egy Hiki asszony volt; és mikor száműzték, a Hiki család pedig közelében maradt és támogatta. Yoritomo Hiki Yoshikazunak, a Hiki család fejének adta a megtiszteltetést, hogy gondoskodhat első fiúgyermekéről; ami azonban, mint később kiderült, rossz döntésnek bizonyult. A fiúnak megadtak mindent, amit csak kért; végtelenül elkényeztetett, vad és öntörvényű gyermek volt és ez felnőttként is jellemző volt rá. Az anyja családjával pedig nagyon rossz volt a kapcsolata, egyértelműen a Hikiket támogatta.
Miközben Masako terhes volt Yorrievel, Yoritomo viszonyt kezdett egy úgy nevezett Kame űrnővel és Masakonak az erre való reagálása az, ami olyan híressé tette. Habár abban a korban nem volt szokatlan, sőt, elfogadott gyakorlatnak számított. Amikor ugyanis Masako tudomást szerzett a kapcsolatukról, éktelen haragra gerjedt és felgyújtatta Kame úrnő házát. Ezt figyelmeztetésnek szánta. Masako igényt tartott saját és fia pozíciójára, nem akarta megkockáztatni, hogy a kapcsolatból esetleg fiú szülessen, aki ezt veszélyeztethette volna. A kapcsolat folytatódhatott, de a jövőben óvatosnak kellett lenniük! A gyakori vadászatok alkalmával, amiket Yoritomo többnyire ebből a célból szervezett, találkozhattak csak. Féltékenysége miatt olyannyira elhíresült, hogy a Tokugawa korszakban kialakult legenda szerint Yoritomo halálát is ez okozta. Olyan erős volt a féltékenysége, hogy a szelleme elhagyta a testét, és halálba kísértette Yoritomot.
1192-ben megszületett második fiúgyermekük, Sanetomo. Az ő nevelőcsaládját Masako választotta ki, ő pedig testvérét, Awa úrnőt és férjét jelölte meg. Ez lehetőséget adott neki, hogy felügyelje a fia nevelését. Továbbá ez lehetőséget biztosított a Hiki család befolyásának korlátozásban.
Masako részt vett a shōgunátus felállításában, tisztában volt a belső ügyekkel, folyamatosan politizált. Amikor Yoritomo belehalt egy lovasbalesetben elszenvedett sérülésébe 1199-ben, Masako ugyan leborotválta a haját és belépett egy buddhista apácarendbe, nem vonult vissza. Továbbra is aktívan részt vett a politikai eseményekben apja, később testvére, oldalán. Innen ered Masako „beceneve”: ama-shōgun, azaz apáca shōgun.

Szakirodalom:
Margaret Fukuzawa Benton: Hojo Masako the Dowager shogun, 172, 174-175, 191
H.P. Varley: The Hojo family and succession to power, 147
Mark Weston, 133-134.